Mi a helyzet az alternatív fehérjeforrásokkal?

Meal worm foods.Insect food.man with a spoon of worms

A klímaváltozás hatásai ma már szemmel láthatók, s érezhetők. A háttérben álló számos ok között szerepel a bolygónk véges kapacitása arra, hogy elegendő mennyiségű és minőségű élelemmel lássa el az emberiséget. Egyre többször merül fel emiatt a húsok és az állati eredetű táplálékok helyett, mellett az alternatív fehérjeforrások szerepe.

Se túl sokat, se túl keveset

A fehérjék létfontosságú tápanyagaink, amelyekre a szervezetünk működéséhez, felépítéséhez, a sejtek, hormonok, enzimek alkotóiként nap mint nap szükségünk van. Többféle forrásból is hozzájuthatunk az életkorunknak, alkatunknak, életmódunknak, fizikai aktivitásunknak, egészségi állapotunknak megfelelő mennyiségű fehérjéhez. Bár ezek minősége is meghatározó. A vegyes, kiegyensúlyozott étrenddel elengedő fehérjéhez juthatunk. A gond abból adódik, hogy a növekvő népesség miatt egyre nő az igény többek között az állati eredetű fehérjeforrások iránt, s ennek az állattenyésztés egyre nagyobb területigénye miatt rövid és hosszú távú hatásai vannak a bolygónk állapotára is.

Sem a túl sok, sem a túl kevés fehérje fogyasztása nem kedvező, de jellemző, hogy a világ nagy részét inkább a túlfogyasztásból eredő hatásokkal kell megküzdenünk. Ezek és egyéb folyamatok is előhívták annak a szükségességét, hogy az úgynevezett alternatív fehérjeforrások után nézzen az emberiség.

Mit is jelent ez a kifejezés?

Alternatív fehérjének az olyan élelmiszereket, élelmiszer-összetevőket nevezzük (bár a definíció nem teljesen kőbe vésett még), amelyek nem állati eredetű forrásból származnak. Bár időnként a sajt, hal, tojás is felkerül erre a listára, mivel ezek előállításának környezeti terhei még mindig kisebbek (a nagy átlagot tekintve), mint mondjuk a nagytestű szarvasmarháké.

Az alternatív fehérjeforrás közé soroljuk többek között a növényi eredetű, természetes közegükben elérhető fehérjeforrásokat, mint amilyenek a gombák, algák, olajos magvak, hüvelyesek, vagy akár a gabonák (mivel ezeknek a szénhidrát- mellett a fehérjetartalmuk sem elhanyagolható). Ide tartoznak a sokak számára még igen megosztó módon a rovarok, vagy éppenséggel a laboratóriumi körülmények, állati mintából származó sejtkultúrából előállított húsok, húspogácsák, tej-, tojás-, sajtpótlók, stb.

A technológia forradalma?

A mesterséges előállítási mód arra is hivatott, hogy kiváltsa az állattenyésztés szerepét, s ezáltal állatjólléti érdekeket is szolgál. Bár természetesen számos etikai, biológiai kérdést is felvet ez az új technológia. Nemcsak a tápérték fontosságát kell ilyenkor előtérbe helyezni, de az eredetihez hasonló textúra, szín, íz, s nem utolsó sorban az ár is jelentősen meghatározza, hogy a leendő fogyasztók hajlandók-e például átállni a laborhúsra. Vagy éppenséggel a műtejre, amihez nem volt szükség tehenekre, de küllemben, állagra teljes egészében megegyezik az állati tejjel (léteznek már ilyen jellegű kísérletek is).

Kis lépésekkel is sokat tehetünk

A helyzet igen összetett. A megszokás, hagyományok, kultúra mellett az egyéni jóllét, egészség és a bolygó egészségének, ezáltal a jövő generációinak életkörülményei is mérlegelendők. Hosszú út vezet el majd vélhetően oda, hogy a tányérunkra kerülő hús részben vagy teljes egészében ne állatból származzon, vagy ne közvetlenül.

Addig is érdemes lehet áttekinteni a saját étrendünket, hol találunk olyan elemeket, amiken egyénileg tudunk változtatni. Például azzal, hogy kevesebb, de jobb minőségű húst és egyéb állati eredetű táplálékot vásárolunk, fogyasztunk. Ezt szolgálják például a húsmentes hétfő és az ehhez hasonló kampányok, valamint a növényi alapú étrendek elterjedése. A húsfogyasztás csökkentésével megnő a hüvelyesek, olajos magvak, gabonák szerepe is. A januárban zajló veganuár arra is lehetőséget kínál, hogy többféle növényi fehérjeforrást illesszünk az étrendbe, akár nem egy kizárólagosan vegán életmód mellett is.

Tücsök és bogár

Új technológiának számít, s egyre szélesebb körű felhasználási lehetőségeket biztosít a rovarfehérje alkalmazása a fehérjepótlás céljából. A legnagyobb ellenállást ezen a téren az undor és a félelem okozza, ami teljesen jogos, hiszen például Európában nincs hagyománya a rovarok fogyasztásának, szemben a világ más tájaival. A nem felismerhető formájú, így például rovarliszttel dúsított pogácsa, tészta és egyebek már valamelyest könnyebben átmennek a fogyasztói teszteken, amennyiben az íz és szag sem utal az alternatív fehérjeforrás jelenlétére. Nagy feladat előtt áll e téren a táplálkozásmarketing is.

Lehetséges kockázatok

Abban az esetben, ha jelentős mértékben és gyors léptékben alakítjuk át az étrendünk alkotóit, jelen esetben a fő fehérjeforrásokat, akkor számolnunk kell azzal, hogy adódhatnak előre nem látható kockázatok is. Ez elsősorban például a rovarfehérjéket illetően merül fel, mivel itt még nem pontosan ismert, hogy nem alakul-e ki ezekre valamilyen allergia, mivel új, a szervezetünk számára addig ismeretlen táplálékokról van szó.

Számos kutatás és azok eredményeinek mérlegelése szükséges ahhoz, hogy a jövőben megújuló étrendünk gazdaságos, környezettudatos, finom, de mindezek mellett biztonságos is legyen.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2023.02.27.

Kapcsolódó olvasnivalók: