A refluxról, mint kellemetlen panaszokkal járó tünetegyüttesről valószínűleg már mindannyian hallottunk. Ennek a betegségnek a hivatalos neve: gasztroözofágeális reflux-betegség (azaz GERD), amelz az emésztőrendszerünk egyes szerveinek (gyomor, ill. nyelőcső) érintettségére utal. A reflux szó önmagában visszaáramlást jelent – ez a folyamat más szerveinknél is megjelenhet (pl. epereflux), de a hétköznapokban reflux alatt jellemzően a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom diszfunkciója miatt kialakuló betegséget nevezzük.
A reflux nagyon gyakori betegség, hazánkban nagyjából minden tizedik felnőttet érint. A betegség a gyomor-nyelőcső találkozásánál található, a nyelőcsőből a gyomorba ürült táplálék visszaútját gátló záróizom működési zavarából ered. Ha ez a záróizom nem tudja ellátni a feladatát, akkor a gyomortartalom visszaáramlik (reflux) a nyelőcsőbe, illetve azon keresztül akár a szájüregbe is. Ilyenkor azonban már nem csak a táplálék áramlik vissza, hanem a gyomornedvek, pl. a gyomorsav is – ez okozhatja a sokak számára ismerős égő érzés a nyelőcsőben vagy akár a torokban. Amellett azonban, hogy ez egy kellemetlen érzet, a visszaáramló gyomornedv irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját is, ezért a fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt reflux következtében megsérülhet a nyelőcső nyálkahártyája, és akár rosszindulatú elváltozások (pl. daganatok) is kialakulhatnak.
A reflux kialakulásának okai
A reflux kialakulásában szerepet játszhat például:
- túl nagy mennyiségű étel fogyasztása egy-egy étkezés során, amelynek következtében egyrészt túlfeszül a gyomor, másrészt fokozottabb lesz a gyomorsavtermelés
- túlzott zsírfogyasztás, amely nehezíti az emésztést, illetve a záróizmot, a gyomornyálkahártyát izgató fűszeres ételek (pl. csípős ételek) dominanciája az étrendben
- túlzott szénsavasital-fogyasztás (ásványvíz, üdítők, sör, stb.)
- túlzott alkohol-, tea-, és kávéfogyasztás
- rendszertelen táplálkozás (hosszabb ideig nem eszünk, majd a következő étkezésre sokat, és gyorsan)
- hasi típusú zsírszövetfelhalmozódás (ekkor a hasűri nyomás megnő, és felfelé nyomja a gyomrot, tovább terhelve a záróizmot)
- stressz,
- dohányzás,
- ülő munkavégzés (állandósul a nyomás a hasi régión, ezzel is rontva a szervek keringését)
- mozgásszegény életmód (a rendszeres fizikai aktivitás javítja a keringést, a szervek oxigénellátását)
- gyakran előfordul a várandósság idején, különösen a harmadik trimeszterben, amikor a magzat fokozza a nyomást a hasi szerveken, így a gyomron is
- egyes anatómiai elváltozások (pl. rövidebb nyelőcső)
- egyes gyógyszerek.
Tünetek
A GERD-nek számos tünete van, némelyik egészen hétköznapi, ezért nem is mindig egyértelműen felismerhetőek.
Ilyen tünetek lehetnek:
- gyomorégés: az egyik legtipikusabb tünet a mellkas középvonalában jelentkező égő érzés, ami megjelenhet akár a gyomorszájnál, de akár toroktájékon is,
- gyomorfájdalom, gyomorszáj-tájéki fájdalom
- fokozott savtermelés: a gyomortartalom visszaöklendezése csípő, savas érzést okozhat akár a szájüregben is
- hosszú ideig fennálló vagy rendszeresen visszatérő torokfájás: gyakori, hogy megfázásra,felső légúti fertőzésre gyanakszunk, akár hosszabb időn keresztül is
- levegőnyelés, böfögés – ez gyakori lehet pl. ha gyorsan, nagy falatokban eszünk, nem rágjuk meg alaposan az ételt, “falunk”
- köhögés, köhécselés, tipikusan fekvő helyzetben, pl. esti lefekvésnél jelentkezik
- rossz szájíz, kellemetlen szájszag
- fogak romlása
- nehezített, fájdalmas nyelés a nyelőcső érintettsége miatt
- gyulladt nyelőcső, nyelőcső-szűkület, rövid nyelőcső
- idegentest-érzés a torokban, a garat tájékán
- szélsőséges esetekben akár hányinger, hányás
- garat-, gégegyulladás
- mellkasi fájdalom, amely kisugározhat akár a lapockák és karok felé is (ez a tünet gyakran nagy riadalmat kelt, mivel a szívtájékon jelentkezik a fájdalom).
A GERD terápiája
A refluxbetegség diagnózisának felállítása a háziorvos, illetve gasztroenterológus szakorvos kompetenciája. Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, akár az enyhébbeket, viszont azokat tartósan, akkor forduljunk orvoshoz, és ne próbáljuk meg a tüneteket önállóan kezelni. A kezelés lehet tüneti, illetve életmódbeli változtatásokon alapuló. A tüneti kezelésnek a betegség akut szakaszában, a gyulladásos állapot fennállásakor van jelentősége, ilyenkor – orvos által előírt – gyógyszeres kezelésre van szükség (savlekötők, protonpumpa-gátlók). Természetesen ekkor is szükség van az életmódbeli (étrend, mozgás, dohányzás, alkoholfogyasztás) változtatásokra, azonban amíg a gyógyszer adott esetben egy idő után elhagyható, addig az életmódbeli átalakítások hosszú távra javasoltak.
Étrendi ajánlások
Az emésztőrendszer érintettségéből, a kiváltó okokból jól látható, hogy az étrendünknek kiemelten fontos szerepe van a tünetek enyhítésében. Közismert, hogy a tünetek előidézésében mely étrendi szokások játszhatnak szerepet, ugyanakkor a felesleges korlátozások elkerülése érdekében érdemes mindenkinek a saját betegségét alaposan kiismernie, és meghatározni azokat az étrendi elemeket, amelyek a mi esetünkben a tüneteket előidézik. Jellemző lehet a betegségre, hogy a fentiek közül bizonyos étrendi, életmódbeli tényezők valakinél tüneteket generálnak, másoknál pedig más tényezők hívják elő a tüneteket. Ezt javasolt kikísérletezni, és az életminőségünk magasabb szinten tartása érdekében csak azokat a korlátozásokat érvényesíteni – akár ideiglenesen – amelyek a mi életünkben relevánsak.
Általános javaslatok, amelyeket érdemes olyan szemmel vizsgálnunk, hogy ezek közül melyek azok, amelyek ideiglenesen vagy tartósan hozzájárulnak a tüneteink erősödéséhez, megjelenéséhez:
- Gyakori (akár napi öt-hat) kisebb volumenű étkezés.
- Vizsgáljuk meg, hogy a gyomorsav termelését fokozó ételek közül melyik okoz panaszt nálunk! Ilyenek lehetnek a citrusfélék, a paradicsom és az ezekből készült ételek. A saját tapasztalataink alapján döntsük el, hogy nekünk mit kell elhagynunk az étrendből, vagy esetleg a mennyiségét limitálnunk. (Például lehet, hogy egy szendvicset paradicsommal meg tudunk még enni, de egy paradicsomsalátát már nem.)
- Kerüljük a magas zsírtartalmú ételeket! Ezeknél az ételeknél is tapasztaljuk ki, hogy mit bírunk. Készüljünk fel arra is, hogy ha épp stressz miatt erősödnek a tüneteink, akkor már a nem túl zsíros ételek is panaszt okoznak, míg nyugalmasabb időszakban jobban toleráljuk ezeket.
- Az utolsó napi étkezés és a lefekvés között teljen el minimum 2-3 óra! Lehetőleg az utolsó étkezés ne legyen túl nagy mennyiségű, se túl fűszeres vagy sós (pl. sós mogyoró, csípős nassok a kedvenc sorozatunk előtt), és kerüljük a szénsavas, ill. alkoholos italok nagyobb mennyiségű fogyasztását is.
- A reggeli kávénkat lehetőleg ne éhgyomorra fogyasszuk, hanem tegyük a reggeli étkezésünk részévé.
- Tartsunk mértéket az alkoholfogyasztásban is, és lehetőleg étkezés részeként fogyasszunk ilyen italokat.
- Általánosságban törekedjünk egy szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrendre. Enyhíthetjük a gyulladásos folyamatokat antioxidánsokban (pl. élénk színű zöldségek, gyümölcsök) és telítetlen zsírsavakban (pl. olívaolaj, tökmagolaj, tengeri halak, pisztráng, diófélék, mandula) gazdag alapanyagok rendszeres fogyasztásával.
- Mindenképpen tanuljuk meg a testünk jelzéseit, hiszen lehet, hogy nekünk lesznek olyan tüneterősítő tényezők is az étrendünkben, amelyek kevésbé tipikusak.
Mire figyeljünk még?
- Ha az orvos úgy látja jónak, akkor kövessük a gyógyszeres terápiát. Gyakori, hogy erre csak az akut, gyulladásos szakaszban van szükség. Ez természetesen nem váltja ki azt, hogy az étrendünket és az életmódunkat a helyzetünkhöz igazítsuk, hiszen az életmódbeli változtatásokkal tudjuk elkerülni a későbbiekben a gyulladás akuttá válását.
- Javasolt a dohányzás elhagyása.
- A refluxszal élők közül sokan tapasztalják, hogy a stressz fokozza a tüneteket. Erre a helyzetre felkészülve próbáljuk meg csökkenteni a stresszfaktorokat az életünkben, illetve tanuljunk meg olyan technikákat, amelyek segítenek a stresszoldásban.
- Ha sokat ülünk (pl. ülőmunkát végzünk), akkor az ülés során a hasi terület keringése lassul. Álljunk fel óránként, mozgassuk át a testünket, óvatosan masszírozzuk át a hasi régiót.
- Figyeljünk oda a rendszeres, örömteli fizikai aktivitásra. A mozgás segít a stresszoldásban, és támogatja a szív- és érrendszerünk, keringésünk egészségének megőrzését.
- Viseljünk laza, nem szoros, kényelmes ruhákat – inget, blúzt, melltartót, övet!
- Étkezés után ne hajolgassunk, és ne rögtön ez után kezdjünk bele az edzésbe. Ugyanakkor javítja az emésztőrendszei szerveink keringését, ha evés után sétálunk.
- Éjszakára megemelhetjük a párnánkat vagy akár az ágyvéget is.
Azt fontos tudni, hogy ez a záróizom nem erősíthető tudatosan, ennek megfelelően önmagától nem fog javulni a helyzet. Ha nem változtatunk az életmódunkon, akkor a tünetek csak fokozódni fognak, és amellett, hogy egyre több kárt tesznek az emésztőrendszerünkben, az életminőségünket is nagy mértékben ronjták. Figyeljünk oda az enyhe tünetekre is, hogy még időben elkaphassuk a betegséget!
2022.03.14.
