Június első hete, a dietetikusok hete. Ez a hét kiváló alkalom arra, hogy a dietetikusi szakmát a nagyközönséggel is megismertessük, mivel még mindig sok a tévhit és a hamis igazság a dietetikával és a dietetikusokkal kapcsolatban. Ennek alkalmából hoztunk nektek egy interjúsorozatot, melyben a szakma képviselőit, és elhivatott támogatóit mutatjuk be Nektek.
Sorozatunk második részében, Simonová Erika dietetikussal beszélgettünk.
Miért lettél dietetikus?
Ez egy nagyon jó kérdés… Nem volt részemről ez egy tudatos választás, nem készültem erre a pályára mondjuk kiskorom óta. Igazából 2 dolog határozta meg, hogy én dietetikus lettem. Az egyik, hogy mindenképpen szerettem volna segítő és lehetőleg egészségügyi szakmát választani, olyat, ahol segíthetek az embereknek. A másik dolog, hogy én felvidéken születtem, és ott jártam gimnáziumba. Amikor érettségiztem a szlovák felsőoktatásban nem volt egészségtudományi szak, így biztos voltam benne, hogy a magyar fővárosban szeretnék tovább tanulni. Így jelentkeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (korábban Egészségügyi Főiskolai Kar) 3 szakirányára is, történetesen dietetikusnak, gyógytornásznak és szülésznőnek. Az élet aztán úgy hozta, hogy a dietetikus szakra nyertem felvételt… a többi pedig már történelem. 😊
A dietetika melyik szakterületén tevékenykedsz?
Elsősorban gyermek dietetikusnak tartom magam, hosszú ideig dolgoztam egy fővárosi gyermekklinikán. Foglalkoztam veleszületett anyagcserebeteg diétázókkal, evészavaros kicsikkel és serdülőkkel, gasztroenterológiai betegekkel, hozzátáplálással. Az élet úgy hozta, hogy a kisfiam születése után váltani kényszerültem, és most a digitális egészségügyben rejlő lehetőségekkel is foglalkozom.
Ha jól tudjuk más végzettségeid is vannak a dietetika mellett, hogyan tudod ezeket ötvözni a dietetikával?
Igen, a dietetika alapképzés mellett a mesterszakot egészségügyi tanárként végeztem el. Nagyon sok olyan pedagógia technikát volt lehetőségem a képzés során elsajátítani, melyeket a mai napig használok nemcsak a tanácsadások során, hanem különböző előadások, dietetikai foglalkozások megtartása közben is.
Aztán amikor megszületett a kisfiam, Andris, úgy éreztem, hogy jó lenne tanulni. Ráadásul épp kezdett kirobbanni a járvány, ami rávilágított arra, hogy igenis az embernek több lábon kell állnia. Az egészségügytől azért nem szerettem volna elszakadni, így egy régen dédelgetett álmom valósítottam meg, és minőségügyi és betegbiztonsági menedzser végzettséget szereztem. Ez a szakképzés nagyon sok mindent helyezett más megvilágításban. Mindenki tisztában van azzal, hogy hogyan is működik az egészségügyi rendszerünk, de ott sokat tanultam arról, hogyan is kellene biztonságosan működnie. Itt kerültem kapcsolatba a digitális egészségügyet érintő betegbiztonsági kérdésekkel is, ami aztán magával ragadott. Most sokat dolgozom azon, hogy a digitális egészségügyben rejlő lehetőségeket minél több kollégával megismertessem, hogy ezáltal a dietetikai tanácsadás még hatékonyabb legyen, növelve ezzel a klienseink/pácienseink terápiahűségét, és elégedettségét, nem utolsó sorban a szakmánk presztízsét.
Mesélj nekünk az első pozitív élményedről végzett dietetikusként!
Nem tudnék kiemelni pozitív élményt, nem azért, mert nem volt, hanem mert sok volt, amiért nagyon szerencsésnek érzem magam. Minden sikeres tanácsadás, minden kedves visszajelzés egy pozitív élmény számomra!
Úgy gondoljuk, hogy a dietetika révén nagyon sok új lehetőség tárult eléd. Melyiket tartod a legmeghatározóbbnak?
Sok meghatározó élmény ért dietetikusként. Az emberekkel való foglalkozás, az élettörténetek sokszínűsége rengeteg tapasztalást adott nekem. Ezeknek köszönhetően szerintem a kommunikációs képességeim és a szakmai kompetenciáim is erősödtek. Meghatározók számomra az oktatások is, mert a tudás és a gyakorlati tapasztalatom átadása szintén nagy megelégedéssel tölt el. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy dietetikusként volt lehetőségem eljutni külföldi konferenciákra. Ezek mindig izgalmas utak voltak, és nemcsak a szakmai fejlődésem szempontjából.
Mire vagy a legbüszkébb dietetikusként?
Én MINDENKIRE büszke vagyok, akinek segíteni tudtam a személyemmel, a tudásommal, és ezzel valamilyen pozitív hatást vittem az életükbe! Illetve, ami még hatalmas büszkeséggel tölt el az a tavalyi évben megjelent mesés szakácskönyvem, amely elsősorban fehérjeszegény diétázóknak készült, és egy sikeres projekt részeként nemzetközi díjat is nyert.
2023.06.07
