Októberben fokozott figyelem irányul az emlőrákra. Az ebben a hónapban, szerte a világon zajló egészségügyi edukációs kampány célja, hogy felhívja a figyelmet erre az összetett betegségre, és az okaival, kezelésével és gyógyításával kapcsolatos kutatásokra. Érdemes átismételni a lehetséges kockázati és védő tényezőket, amelyek befolyásolhatják a betegség kialakulását vagy megelőzését.
Az emlőrák a nők körében előforduló leggyakoribb daganatos betegség. Férfiaknál is kialakulhat, de jóval ritkábban. Világszerte a nők összes daganatának 22%-a emlőrák, Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedés fordul elő. Az életkort figyelembe véve leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik, 50-65 év között a leggyakoribb, az ezt követő években az előfordulása fokozatosan csökken.
Melyek az emlőrák kockázatát növelő tényezők?
A női nem, az életkor (45-55 éves kor felett fokozott a kockázat), a családi halmozódás (ide sorolható például a sokat emlegetett BRCA1 és BRCA2 mutáció), a korábban előfordult emlőrák, petefészekrák, egyes jóindulatú emlőelváltozások, a mellkas területét érintő fiatalkori besugárzás, a származás (a kaukázusi, „fehér” bőrtípus), a 4000 gramm feletti születési súly, az 53 cm feletti születési hossz, a testmagasság, a sűrű (denz) emlőszövet, a 35 év feletti várandósság, a 12 éves kor előtti menstruáció, az 55 éves kor feletti menopauza, a túlsúly, a tartós tablettás fogamzásgátlás, a posztmenopauzális hormonpótlás, krónikus, hosszan tartó stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás mind olyan tényezők, amelyek növelik a később kialakuló emlőrák kockázatát.
Ezek között találunk olyanokat, amelyeken tudunk változtatni, de nem mindegyiken. Utóbbiak esetében azok ismerete (pl. a családi hajlamé) segíthet abban, hogy minél tudatosabbak legyünk és minél több mindent megtegyünk a megelőzés érdekében.
Mi nyújthat védelmet a betegség ellen?
Szerencsére azért jó pár dolgot megtehetünk a kockázat csökkentése és a megelőzés érdekében. Maga a várandósság és azt követően a – minél hosszabb ideig tartó – szoptatás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, a mértékletes alkoholfogyasztás (leginkább az abszintencia), a zöldségekben, gyümölcsökben – különösen a keresztes virágú zöldségekben és a bogyós gyümölcsökben – gazdag étrend, kiemelten jó hatású a zöldtea, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonák, az olívaolaj fogyasztása is.
Összességében leginkább a mediterrán étrend és a flexitariánus étrend jellemezheti a javasolt étrendet. Természetesen fontos figyelembe venni az egyéni szükségleteket, igényeket is, ebben a dietetikussal folytatott egyéni konzultáció lehet segítségünkre.
Sokszor felmerül a szója is az emlőrák kapcsán: azt lehet mondani, hogy a benne található fitoösztrogén- és flavonoidtartalmú összetevőinek köszönhetően elsősorban akkor számít védő tényezőnek, ha valaki már fiatalon, a pubertás előtt is rendszeresen fogyaszt szóját és erjesztett szójatermékeket (natto, miso, edamame…). Ez itthon kevésbé jellemző, illetve sokan eleve ódzkodnak a szójafogyasztástól is.
Az életmód és az étrend mellett figyeljünk magunkra: 20 éves kor felett havonta, a menstruációt követően végezzük el az önvizsgálatot, ami segíthet korán felderíteni az esetleges elváltozásokat! Panaszok esetén ne habozzunk felkeresni nőgyógyászunkat, vegyünk részt az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokon is (mammográfia, emlőultrahang)!
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
Kapcsolódó olvasnivalók:
Források:
https://www.cancer.net/cancer-types/breast-cancer/risk-factors-and-prevention
http://preventissimo.hu/tudastar/cikk/36
