Simonová Erika dietetikus ebben az írásban a bulimia tüneteiről, kezeléséről ír.
Korábbi bejegyzéseimben már írtam Nektek az étkezési zavarok egyes típusairól (itt és itt), ma ezt a sorozatot szeretném folytatni.
Azt már olvashattátok a korábbi bejegyzéseimben, hogy az étkezési zavarok többről szólnak, mint az ételről. Ezek összetett mentális zavarok, amelyek gyakran orvosi és pszichológiai beavatkozást igényelnek, hogy megváltoztassák lefolyásukat.
Az anorexia mellett a bulimia a másik legismertebb és legtöbbet emlegetett táplálkozási zavar.
Az anorexiához hasonlóan a bulimia is serdülőkorban és korai felnőttkorban alakul ki, és úgy tűnik, kevésbé gyakori a férfiaknál, mint a nőknél. Jellemzően olyan fiatalokat érint, akik rendelkeznek (rendelkeztek) némi súlyfelesleggel, és számos sikertelen fogyókúra van a hátuk mögött.
A bulimia alaptünete a kontrollvesztéssel járó falásroham, majd az azt követő bűntudat, és annak kompenzálása. A falásroham során a bulimiás emberek gyakran szokatlanul nagy mennyiségű ételt fogyasztanak el egy adott időszakon belül. A bulimiáról akkor beszélünk, ha ezek a falásrohamok és kompenzáló viselkedési minták egyaránt minimum heti egyszer jelentkeznek minimum 3 hónapon át. Minden falási epizód általában addig tart, amíg a bulimiás személy fájdalmasan jóllakik. A falás során általában úgy érzi, hogy nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja ellenőrizni, hogy mennyit eszik. A falás bármilyen típusú ételnél előfordulhat, de leggyakrabban olyan ételeknél fordul elő, amelyeket az érintett általában elkerül. A bulimiában szenvedők ezután a bűntudat miatt megpróbálnak „megszabadulni” a befalt ételtől, hogy kompenzálják az elfogyasztott kalóriákat, és enyhítsék a kellemetlenségeiket. Ezt legtöbbször hánytatással, a koplalással, a hashajtók és vízhajtók túlzott szedésével, beöntéssel és a túlzott testmozgással teszik. Ezek ellenére a bulimiás egyének általában megtartják a testsúlyukat, ahelyett, hogy a tévhittel ellentétben nagy súlyt veszítenének.
A bulimia nervosa gyakori tünetei a következők:
- visszatérő falási rohamok az önkontroll hiányának érzésével,
- a nem megfelelő kompenzáló viselkedés ismétlődése a súlygyarapodás megelőzése miatt,
- a testalkat és a súly által túlzottan befolyásolt önbecsülés,
- a súlygyarapodástól való félelem.
A bulimia esetén gyakran találkozhatunk fizikai tünetekkel is, melyekre, ha odafigyelünk, könnyebben fedezzük fel a bajt. Ilyen tünet a gyulladt torok és torokfájás, a nyálmirigyek duzzanata, a fogzománc kopása, a fogszuvasodás, ezen kívül sokszor jelentkezik a bulimiásoknál a savas reflux, a bél irritációja, akár súlyos kiszáradás és hormonális zavarok is. Súlyos esetekben a bulimia az elektrolitok (pl. a nátrium, a kálium és a kalcium) szintjében is zavart okozhat, ami akár szívmegálláshoz is vezethet.
Bár ismerjük, és tudjuk, hogy milyen tünetei és következményei vannak az étkezési zavaroknak, de most beszéljünk arról, mire is érdemes még figyelni a veszélyeztetett korcsoportnál:
- az étkezési szokásaik egyik napról a másikra megváltoznak, az addig szeretett ételeket elutasítják, drasztikus fogyókúrába kezdenek,
- egyszerre túl sok étel tűnik el a hűtőből, és erre mindenféle magyarázat adnak,
- hirtelen vegetáriánusok lesznek,
- étkezés után vagy alatt rögtön wc-re mennek, és sok esetben hangos zajt gerjesztenek, hogy elfedjék az önhánytatás hangjait,
- hirtelen romlani kezdenek a fogaik (hánytatás miatt)
- különösebbnek tűnő indok nélkül megduzzad az arcuk („pocokarc”).
Bár az étkezi zavarok felismerése nem egyszerű, de azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy figyeljünk oda egymásra, a gyermekeinkre, valamint az intő jelekre. Ha pedig bizonytalanok vagyunk, mindenképpen kérjünk szaksegítséget!
2022.09.19.
Forrás és további hasznos linkek:
https://www.nimh.nih.gov/health/topics/eating-disorders
