A várandósság során kialakulhat a cukorbetegség egyik sajátos formája, a terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes mellitus – GDM). Ez a betegség káros hatással lehet a várandós nőre és a magzat fejlődésére is, ezért hazánkban a várandósgondozás állandó eleme a terheléses vércukorvizsgálat (OGTT), amely segíthet ennek felismerésében.
Az első trimeszterben is vizsgálják már az éhgyomri vércukorszintet, majd az OGTT-t minden nőnél elvégzik a 24-28. terhességi hét között, míg fokozott kockázatúaknál – manifeszt diabetes kizárása után – a 16-18. hét között (ha ez negatív, akkor megismétlik a 24-28. hét között). Megállapítható a terhességi cukorbetegség, ha az éhomi vércukor > 5,6 mmol/l és/vagy a kétórás (120’) érték >7,8 mmol/l.* (A várandósság idejére megállapított határértékek szigorúbbak, mint a nem várandósság alattiak.)
A betegség kialakulása mögött az a jelenség áll, hogy a várandósság alatt több, az inzulinnal ellentétes hatású hormon termelődik, ezért szénhidrátanyagcsere-zavar alakulhat ki.
A GDM kialakulásának kockázatát növeli:
- a 35 év feletti anyai életkor,
- nagyobb testtömeg (BMI >30 kg/m2),
- diabetes előfordulása az elsőfokú rokonok között,
- korábbi szénhidrát-anyagcserezavar,
- terhelő szülészeti anamnézis (halvaszülés, koraszülés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek, >4000 g-os, illetve terhességi korra számított nagy magzat világrahozatala),
- ikerterhesség hordozása,
- asszisztált reprodukcióval létrejött terhesség.
A terhességi cukorbetegség kockázata, hogy növeli a vetélés, a koraszülés és a szülési szövődmények kockázatát. Fennállása esetén gyakoribb lehet a nagy súlyú magzat, illetve a várandós nőnél megnő a 2-es típusú cukorbetegség kockázata és a következő várandósságok során nagyobb eséllyel alakul ki ismét terhességi cukorbetegség.
Amennyiben terhességi cukorbetegséget diagnosztizálnak, első körben a kismamának az étrendjére, ill. a fizikai aktivitásra szükséges odafigyelnie.
Az étrend fő pillérei:
- megfelelő szénhidrátbevitel (szakorvosi javaslatra, dietetikussal egyeztetve),
- napi 4-6 étkezés (alkalmazkodva a kismama életviteléhez, gyomorkapacitásához),
- lassan felszívódó szénhidrátokban (teljes értékű gabonákból készült termékek, zöldségek), zöldségekben, élelmi rostokban, sovány fehérjékben (baromfi, sovány vörös húsok, hal, sovány tejtermékek, tojás), és értékes zsírokban (olívaolaj, diófélék, mandula, olajos magvak, halak) gazdag étrend,
- valamint emellé társulnak még az egyéb, a várandósság idejére javasolt tápanyagbeviteli ajánlások – pl. kalcium, folsav, vas, omega-3 zsírsavak, megfelelő (napi 2-2,5 l) folyadékfogyasztás, stb.
Fontos azonban, hogy ezek mellett a kismama hozzájusson minden, a számára és a magzat megfelelő fejlődéséhez szükséges tápanyaghoz. A várandósság során fogyókúrázni nem szabad, a megfelelő tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott, a célok elérését segítő étrend összeállításához javasolt dietetikus segítségét igénybe venni.
Az étrend mellett, az inzulinérzékenység javítása érdekében javasolt a kismama állapotához igazodó rendszeres fizikai aktivitás. Ha az életmódbeli változtatások nem segítik a szénhidrátanyagcsere egyensúlyának visszaállítását, akkor inzulinkezelés javasolt.
Fontos, hogy a szülés után is szükséges az anyagcserezavar fennmaradásának/megszűnésének megállapítása, így hat héttel a szülés után kontroll terheléses vércukorvizsgálat (OGTT), illetve a későbbiekben is rendszeres utókövetés szükséges.
2022.03.08.
