Gyakran halljuk szakemberektől is, hogy a napi ötszöri étkezés az ideális. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor ez igaz, azonban ezt a javaslatot sem kell szentírásnak venni, és mindenkinek egyöntetűen alkalmaznia.
Tény, hogy az egész napra egyenletesen elosztott energia- és tápanyagbevitel segíti szervezetünk optimális működését. Ugyanakkor van, akinek ehhez napi három, de van, akinek akár napi hat (vagy több) étkezésre is szüksége lehet. Sőt, az is teljesen életszerű, hogy nem egyformák a mindennapjaink, és egyes napokon háromszor, más napokon ötször étkezünk.
Mitől függ a napi étkezéseink száma, mi lehet hatással az étkezési ritmusunkra?
- Azt, hogy nekünk hány étkezésre van szükségünk, magunknak érdemes kitapasztalnunk. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy a reggeli rohanásban felhörpintett tejeskávénk után büszkén “kibírjuk” a kora délutáni ebédig evés nélkül. Az étkezési ritmusunkat ideális esetben az éhség- és jóllakottságérzetünk szabályozza. Azaz eszünk, amikor már jelez a testünk, hogy ideje enni (és nem nyomjuk el azzal, hogy “de hát, kibírom!”). Ez nem egyenlő azzal, hogy addig húzzuk, amíg már nem látunk a farkaséhségtől, hanem azt jelenti, hogy időben felismerjük és reagálunk a testünk biológiai jelzéseire.
- Ennek megfelelően, ahogy fentebb is utaltam rá, egyáltalán nem biztos, hogy minden napunk egyforma. A legegyszerűbb ezt a különbséget felismerni a hétköznapok és a hétvégi napok között – jó esetben ez utóbbiaknál tovább alhatunk, nyugodtabb a napirend, más az étkezések jellege, ütemezése is.
- De ugyanez igaz lehet akkor is, ha pl. rendszeresen sportolunk – ekkor az edzések intenzitása, időpontja, hossza is hatással van arra, hogy edzés előtt/után/közben beiktatunk-e esetleg egy-egy extra étkezést. Ráadásul az edzéses napokon ill. akár másnap is fokozott lehet az étvágy, ami akár gyakoribb étkezéshez is vezethet.
- Befolyásolja az étkezéseink számát az is, hogy mit eszünk. Ha épp úgy jön ki a lépés, hogy pl. ebédre csak egy könnyű főzeléket ettünk, akkor lehet, hogy délután megéhezünk, míg egy kétfogásos (leves + húsos főétel, köret, zöldség) ebéd után lehet, hogy már csak vacsoraidőben leszünk éhesek.
- Befolyásolhatja az étkezéseink számát az is, ha valamilyen betegséggel élünk. Ilyen lehet pl. a refluxbetegség vagy a diabetes. Ekkor a gyomorkapacitásunk vagy a vércukorszint-ingadozásunk is hatással lehet az étkezések számára.
- Az akut betegségek is hatással vannak étkezési ritmusunkra, hiszen akár egy műtét után, akár egy lázas betegség során is teljesen egyedi és változó, hogy miként étkezünk.
- Jól látszik a változó igény pl. a várandósság során. Gyakori, hogy az első trimeszterben a rosszullétek miatt ritkulnak az étkezések, a második trimeszterben viszonylag béke van e téren, míg a harmadik trimeszterben, a csökkent gyomortérfogat miatt már gyakrabban eszik a kismama.
- Nagy hatással van az étkezési ritmusunkra a munkánk. Ha valaki három műszakban dolgozik, esetleg olyan a munkája, amit nyolc órán keresztül nem hagyhat el vagy csak nagyon rövid időre (pl. gyártószalag mellett dolgozik, nővér a COVID-osztályon), annak ehhez kell igazítania az evési lehetőségeket is.
A fentiekből jól látszik, hogy az étkezési ritmusunk is nagyon egyéni lehet. De ezt ne értelmezzük úgy, hogy akkor erre hivatkozva kihagyhatjuk a reggelit, hogy nem baj, ha ebédre csak egy szendvicset eszünk, majd az esti vacsoránál kiesszük a hűtőszekrényt. Ahogy a bevezetőben is említettem, az életünket befolyásoló egyéb körülményeket természetesen figyelembe véve, mindig törekedjünk arra, hogy étkezéseink számát, időpontját elsősorban a belső biológiai jelzéseink irányítsák.
2021.08.17.
