Sokakban felmerülhet a kétely, vajon a kedvenc joghurtjuk, kekszük reklámjában elhangzott vagy ott leírt szövegek mennyire felelnek meg a valóságnak. A képek, videók tényleg azt az állapotot mutatják, amire otthon is számíthatunk? Lássuk!
Először is szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy nem lehet bármit állítani egy élelmiszer reklámozása esetén. Szigorú szabályok vonatkoznak mind az élelmiszerreklámokra, mind pedig az élelmiszercímkén elhelyezett szövegekre, egészségre vonatkozó állításokra is. A fogyasztó védelme elsőrendű fontosságú e téren. A reklámok figyelemfelkeltésre, a vásárlás iránti igény felkeltésére szolgálnak, de nem téveszthetik meg a fogyasztót. Ahogyan nem is helyettesítik a felelős fogyasztói magatartást. A fogyasztó felelőssége például, hogy el is olvassa a címkeszövegeket, tanulmányozza a csomagoláson található instrukciókat, ábrákat, jelzéseket (például az egyes allergének jelenlétét vagy azoktól való mentességet), tápanyagtartalomra vonatkozó információkat, amelyek a tudatos vásárlást segítik elő.
Magyarországon az élelmiszerreklámokra vonatkozó szabályokat többek között az 1997. évi LVII. törvény a fogyasztóvédelemről és az érdekvédelmi szervezetekről, a 80/1999. (XII. 29.) Kormányrendelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU rendelet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról részletezi.
Néhány fontos szabályozási elem a reklámok kapcsán
- Az élelmiszerreklámok nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek tévesek, félrevezetőek vagy megtévesztőek lehetnek a fogyasztók számára. Az állításoknak igazolhatónak kell lenniük.
- Az egészséggel kapcsolatos állításokat a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Az élelmiszerreklámokban csak az engedélyezett állítások használhatók, és azokat tudományosan alátámasztott adatokkal kell alátámasztani.
- A gyermekek védelme érdekében a korlátozottan fejlett képességű személyeket (gyerekek, serdülők) célzó reklámok nem lehetnek félrevezetők, és nem hozhatnak létre helytelen étkezési szokásokat.
- Az alkoholreklámoknak és a dohánytermék-reklámoknak szigorú korlátozásoknak kell megfelelniük, beleértve az egészségügyi figyelmeztetéseket is.
- Az élelmiszerreklámoknak meg kell felelniük az általános tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó szabályoknak. Ez magában foglalja a fogyasztók megtévesztésének tilalmát és a korrekt, a tisztességes reklámozási gyakorlat követelményeit.
Mi a reklám előnye?
A reklámok, így az élelmiszerreklámok a meghatározott kereteken belül ugyanakkor néha kifejezetten viccesek, szórakoztatók, akár nevelő célzatúak is lehetnek. A reklámkészítés külön szakma, amelyben többféle tudás és szakterület ötvöződik, s ebben a pszichológiának, marketingnek is nagy szerepe van. Fontos a célcsoportok pontos ismerete, így lehet célzottabb reklámokat előállítani, ami például az adott korcsoport, nem, közösség igényeire, szükségleteire reagál. Az érzelmeknek különös szerepe van, mivel általában azokra a reklámokra emlékezünk leginkább, amelyek valamilyen érzelmet váltottak ki. Ezekre akár évtizedeken át örömmel tekintünk vissza felnőttként. Így nem minden reklámot érzünk zavarónak, tolakodónak sem.
Apró trükkök a sikerért?
Mivel az étkezésnél a látványnak is kiemelt szerepe van, ezért a hatásos élelmiszerreklámokban gusztusos, étvágygerjesztő élelmiszereket, ételeket látunk, amelyek hatására szinte összefut a szánkban a nyál. Itt akadhatnak kisebb trükkök, amik segítik a reklámkészítőket abban, hogy a hosszan elnyúló forgatás, fotózás alatt is végig ugyanolyan vonzó maradjon a reklámozott termék. Akár vonzóbb, mint valójában (?). Mind találkoztunk már olyan tényfeltáró jellegű összeállításokkal, amelyek leleplezték az egyes élelmiszerfotók, -videók mögötti „csúsztatásokat”. Például a szappanhabból képzett kávéhabot és a félkészre sütött, emiatt még az összeesés előtt megörökített tésztát, süteményt.
Az ételfotózás és a foodstyling ma már külön szakma, amelyek célja a szép, ízléses végtermék előállítása. Ezekkel találkozhatunk a profibb szakácskönyvekben, receptfüzetekben is. Ezekről is tudhatjuk, hogy némileg felturbózott anyagok, hiszen otthon nem pont ugyanúgy fog kinézni a torta, kalács… Ezzel a hozzáállással érdemes az élelmiszerreklámokat is tekinteni. Mintha azt képzelnénk el, hogy éppen az első randira készülünk, s a legjobb formánkat szeretnénk mutatni, elvégre ott is el szeretnénk magunkat adni. De valójában nem nézünk ki mi sem úgy a nap 24 órájában, mint akkor…
Amit tehetünk
Legyünk tudatos címkeolvasók, járjunk utána az élelmiszerjelölések jelentésének, a reklám által bemutatott terméket vásárlás előtt ismerjük meg, hogy fogyasztása beleillik-e az étrendünkbe, megfelel-e az aktuális egészségi állapotunknak!
A boltban, webshopban végül is mi fizetünk, nem kényszerít senki, bár kétségtelen, hogy a reklám némileg terelheti a viselkedésünket. Hiszen, amit sokat láttunk, azt ismerősnek véljük, s nagyobb kedvvel vesszük, esszük meg. Elvégre emberek vagyunk, nem robotok.
Kövessük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) híreit az aktuális termékvisszahívásokról!
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2024.05.13
Javasolt linkek:
https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu
https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas
Kapcsolódó olvasnivalók:
