Nem lehet eleget beszélni a témáról, mivel kivétel nélkül mindenkit érint. Az alapanyagok megtermelésére, betakarítására, a termékek előállítására, csomagolására, szállítására fordított idő, energia, pénz, emberi erőforrás kerül veszendőbe, ha feleslegesen kidobjuk a meg nem evett élelmiszert. Ráadásul a környezetet is szennyezzük vele. Mit tehetünk ez ellen?
A hazai statisztikák szerint évente kb. 65 kg élelmiszert dobunk ki feleslegesen. Egyes számítások szerint háztartásonként ez akár 50 ezer Ft-ra is rúghat, ami nem kevés. Közös és egyéni érdekünk is, hogy ezen változtassunk. Lássuk, hogyan érdemes!
Tervezéssel
Az első legfontosabb lépés, hogy olyan élelmiszereket vásároljunk meg, amelyekre valóban szükségünk van. Ehhez érdemes már akár egy hétre, vagy legalább pár napra előre átgondolni, mit fogunk enni, főzni, sütni. Nézzük át, mi van otthon a szükséges alapanyagokból, mit rejt a hűtő, fagyasztó, kamra/spájz, vagy a konyhai szekrények! Ez alapján írjunk bevásárló listát a hiányzó tételekről! Ezt vigyük is magunkkal a bevásárlásra, vagy ha online rendelünk, akkor is tartsuk szem előtt!
Étellánccal és maradékértékesítéssel
Nem szükséges minden nap teljesen új ételt készíteni. Ez macerás is lehet, amellett, hogy időigényes is. Jobban járunk, ha például úgy állítjuk össze a heti ebédeket, vacsorákat, hogy egyes alapanyagokat több ételhez is felhasználunk. Így készülhet például a főtt vagy párolt rizsköretből másnap rakott, töltött egytálétel, vagy a húslevesben főtt húsból készíthetünk szendvicskrémet, a levesben főtt zöldségekből zöldséges mártás, a főtt cérnametéltből vargabéles és így tovább. A megmaradt ételekből, alapanyagokból is készülhet újabb adag étel, ehhez némi kreativitás és rutin szükséges, de idővel erre is jobban rááll az agyunk. Néhány példa: a megmaradt sajt sajtkrémhez, sajtmártáshoz, vagy krémlevesek szórataként, a főtt tojás tojáskrémként, saláta feltétjeként, a felvágott tésztasaláta dúsítására is használható.
Fagyasszuk le, ami biztosan nem fogy el!
Senki sem szeret többnapos ételt enni, még akkor sem, ha annak amúgy semmi baja, s még bőven ehető. Ha már előre látjuk, hogy esetleg túl sokat főztünk, és az nem fog elfogyni pár napon belül, akkor érdemes már a főzés napján egy részét lefagyasztani. Előtte persze várjuk meg, hogy kihűl, majd egy jól záródó dobozban, üvegedényben tegyük el (felcímkézve) a mélyfagyasztóba. Jól fog jönni akkor, amikor se időnk, energiánk nem lesz friss ételt készíteni.
Nem minden hulladék, ami annak tűnik
Mielőtt automatikusan kidobnánk például a zöldségek szárát, levelét, győződjünk meg arról, hogy nem tudnánk-e azokat például egy zöldségleveshez vagy zöldségalapléhez felhasználni. Egyes zöldségek, például a cékla, burgonya, héjából (alapos mosást követően) akár zöldségchipset is süthetünk. A gyümölcsök héja is hasznosítható még, gondoljunk a narancs és a citrom héjából készült aszalványokra, vagy az ezek felhasználásával főzött lekvárokra. A citrusfélék esetében ilyen célra a „bio”, vagyis a növényvédőszerrel nem kezelt példányokat válasszunk!
Ami nekünk felesleges, másnak érték lehet
Ha elszámoltuk magunkat, és több élelmiszert vásároltunk, mint amennyit azelőtt elfogyasztanánk, hogy valóban megromlana, akkor az is felmerül lehetőségként, hogy másnak odaadjuk vagy adományként felajánljuk. A szomszéd, barát, munkatárs vagy egy rászoruló család is örülhet az ilyen ajándéknak. Mindenképpen csak valóban még ép, romlatlan élelmiszert adjunk tovább, amilyet mi is szívesen, bizalommal elfogadnánk!
Korábban már beszéltünk az étrend-tervezésről, megemlítve, hogy ezzel a pazarlástól is megóvhatjuk magunkat. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy az ALSAD hogyan tudja felgyorsítani a tervezést, vagy támogatni a tervszerű, tudatos bevásárlást.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2022.01.28.
(Forrás: http://maradeknelkul.hu)
Kapcsolódó olvasnivalók:
