Hogyan eszünk mi? – A legutóbbi, 2019-es országos táplálkozási tápláltsági állapotfelmérés eredményei alapján

Hazánkban 2009 óta ötévente kerül sor az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálatra, vagyis az OTÁP-ra. A 2019-as vizsgálat révén így a 3. alkalommal tudhattuk meg, mi mondható el a magyar felnőttek energia- és tápanyagfelvételéről, táplálkozási szokásairól, fizikai aktivitásáról, s milyen mértékű a túlsúly és az elhízás elterjedése.

Miért szükséges ez a vizsgálat?

Az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok átfogó célja, hogy megbízható, időben összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a magyar felnőtt lakosság táplálkozási kockázati tényezőiről, tápláltsági állapotáról, táplálkozási szokásairól, energia- és tápanyagfelvételéről, fizikai aktivitásáról, és az egyéni, valamint a társadalmi-gazdasági meghatározó tényezőkkel való összefüggésekről. Ezek az adatok hasznos támpontot adhatnak a táplálkozástudományi szakemberek, a politikai döntéshozók és a különböző, egyéb szakmai szervezetek számára, hogy az aktuális helyzetre szabott intézkedéseket, programokat, kampányokat tervezhessenek és indíthassanak.

Milyen módszerrel történt a mérés?

A 2019 szeptemberében kezdődött OTÁP2019 felmérés az ország 152 településén, a 18 évesek és idősebbek körében zajlott le. A 2020 tavaszán kirobbant koronavírus pandémia miatt az adatfelvétel viszont csak 2020 júniusában került lezárásra. A résztvevőket otthonukban keresték fel az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező vizsgálók.

A vizsgálatot végző szakemberek előre meghatározott protokoll szerint, azonos típusú műszerekkel mérték meg a résztvevők testmagasságát, testtömegét, derékkörfogatát, és egy kérdőívfelvételt követően ellenőrizték a háromnapos táplálkozási naplójukat.

A táplálkozási naplókba lejegyzett étkezéseket dietetikus szakemberek ellenőrizték, pontosították és rögzítették a NutriComp 5.0 program segítségével. A vizsgálatban a fizikai aktivitás méréséhez a résztvevők okoskarkötő segítségével mérték a naponta megtett lépéseik számát. Az országosan reprezentatív adatokból készített becslések a magyar felnőtt lakosság tápanyagfelvételét, élelmiszerfogyasztását és fizikai aktivitását jellemzik.

Hogyan alakult a helyzet?

Elsőként nézzük a főbb eredményeket a különböző nyersanyagcsoportokat illetően!

Az átlagos zöldség– és gyümölcsfogyasztás összesítve (339 g/nap) nem érte el a javasolt napi 400-500 grammot. A nagyobb arányt a zöldségek képviselték a napi fogyasztásnak. Ezen még lenne mit növelni, hiszen tudjuk, hogy a bőséges zöldség-, gyümölcsfogyasztás számos, táplálkozással összefüggő betegség esetében kockázatcsökkentő tényezőnek számít.
A felnőttek összes tej- és tejtermékfogyasztása a 10 évvel korábbi felmérés eredményeihez (259 g/nap) képest némileg visszaesett (238 g/nap). Ebben szerepet játszhat az is, hogy egyre több a tejfehérje-allergiás, laktózérzékeny egyén, valamint számos, megalapozatlan tévhit kering a tejfogyasztással kapcsolatban.
A különböző gabonák és a gabonákból készült termékek (cereáliák), mint például a kenyerek, pékáruk fogyasztása 233 g/nap volt 2019-ben, ezen belül a teljes kiőrlésű gabonafélék mennyisége mindössze 7 gramm volt, ami igen csekély. A finomított és a teljes kiőrlésű (rostban dús) gabonafélék ideális aránya 50-50% körül alakulna.
A diófélékből, olajos magvakból napi 10 grammnyit fogyasztunk a 2019-es adatok szerint. Egy adag ezekből kb. 30 gramm, és hetente 3-4 alkalommal is érdemes belőlük enni az értékes vitamin-, ásványianyag-, zsírsavtartalmuk miatt.
A húsokból és húskészítményekből 164-179 gramm/nap közötti mennyiséget ettek a felnőttek a vizsgált időszakban, amelynek nagyobb részét a húsok adták ki, jellemzően baromi-, ill. sertés- és kisebb részben a marha-, vad- és egyéb húsok. Az OKOSTÁNYÉR ajánlásai alapján hetente legfeljebb 350-500 g főtt/ párolt/sült (500-700 g nyers) vöröshúst (pl. marha, sertés) javasolt, törekedni célszerű a soványabb húsfélékre mérsékelt fogyasztására (pl. a baromfihúsra).
A zsiradékokból 49 gramm volt a napi fogyasztás, közülük a növényi eredetűek a dominánsak, a fogyasztás kb. 70%-át adják. Ezen belül a margarinok fogyasztása csökkent (9 g/nap-ra) a korábbi felmérésekhez képest.
2019-ben naponta 33 g tojást fogyasztott a felnőtt lakosság, ami kismértékű növekedést jelez a 10 évvel korábbi mennyiséghez képest. Egy közepes tojás kb. 40 grammos, hetente 5-7 darab elfogyasztása tekinthető normálisnak (ez persze egy átlagos érték). Az átlagos halfogyasztás mindössze napi 8 gramm volt, ami hetente kb. 60 grammot jelentene. Ez kb. a fele egy felnőtt egyszeri adagjának, s hetente két adag hal elfogyasztása lenne kívánatos.

Az energia és tápanyagok felvétele szempontjából az alábbiakat érdemes kiemelni.

A magyar felnőtt lakosság átlagos energiafelvétele kb. 2400 kcal (2435 kcal) volt 2019-ben, ami egy mérsékelten aktív 40-50 éves férfi vagy egy aktív életmódot folytató 30 év alatti nő energiaszükségletének felel meg.
A szénhidrátok aránya csökkent (46,4 vs. 44,2 energia %) 2009 és 2019 között, míg a zsírok (37,2 vs. 38,8 energia%) és a fehérjék arányai (14,9 vs. 15,8 energia%) nőttek.
2019-ben kissé megnőtt a nátriumfelvétel: 5,5 g nátrium csaknem 14 g sónak felel meg, ami csaknem háromszorosa (!) az ajánlott napi sófogyasztásnak.

A túlsúly, elhízás mértéke

Az OTÁP2009 az elhízottak arányát 29%-ra becsülte. A 2014-es stagnálást követően az OTÁP2019 az elhízottak arányában jelentős növekedést mutatott: a felnőttek 34%-a volt túlsúlyos és 34%-a volt elhízott. Szomorú adat, hogy a hasi elhízás (amire a nők esetében 88, a férfiaknál 102 cm-nél nagyobb derékkörfogat utal) jelentette – elsősorban szív- és érrendszeri – egészségkockázat 2019-ben már minden második felnőttet érintett.

Hogyan tovább?

Az elmúlt években számos kihívás és nehézség érte nemcsak a hazai lakosságot, hanem az egész világot. Ezek közül a koronavírus pandémia miatti bezártság és a hosszú ideig tartó, megváltozott élethelyzet, emellett az utóbbi időszak jelentősen kiugró energia- és élelmiszerárai vélhetően mind nyomot hagytak a hazai lakosok táplálkozási szokásain és fizikai aktivitásán is, nem beszélve a lelki tényezőkről. Emiatt kíváncsian várjuk az újabb OTÁP vizsgálat eredményeit. Addig is van miben fejlődni egyénileg, családok és az egész ország egészét illetően, ami egy összetett, több szereplős feladat.

Az étrendi változtatásokhoz szükség esetén dietetikus szakemberek segítségének igénybevételét javasoljuk.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2023.10.04

Kapcsolódó olvasnivaló: