A csírák szerves részei lehetnek a mindennapi étrendünknek, jól kiegészíthetik a friss, nyers zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek választékát. A csíráztatás maga elsőre bonyolultnak tűnhet, de ha nem szeretnénk ezzel „vacakolni”, készen is megvásárolhatjuk őket. Néhány szempontot azonban figyelembe kell venni a vásárlás, fogyasztás előtt is, hogy valóban csak a jó hatásaikat élvezzük.
Miket csíráztathatunk?
Gabonákat, olajos magvakat, hüvelyeseket is csíráztathatunk a zöldségfélék magjain kívül is. Néhány példa a számtalan lehetőség közül: búza, árpa, rozs, szója, mungóbab, napraforgómag, retek, hagyma, brokkoli.
A csírákat elfogyaszthatjuk önmagukban, préselt ital formájában, vagy akár ételek (levesek, saláták, szendvicsek) ízesítésére, színesítésére is. Az őszi-téli időszakban, amikor kevesebb friss zöldségféle áll a rendelkezésünkre, a csírák megoldást jelenthetnek az étrendünk változatosabbé tételére.
Miket nem?
Az egyes csírák akár az egészségünkre káros anyagokat is tartalmazhatnak. A szolanin, tomatin, szolamargin alkaloidák miatt a burgonyafélék (pl. paradicsom, paprika, padlizsán) csírája nem fogyasztható. A csávázott mezőgazdasági vetőmagok nem alkalmasak csíráztatásra. Csíráztatás előtt el a hibás szemeket távolítsuk el! A fényezett, felezett, sugárkezeléssel fertőtlenített magvak, töretek nem csíráztathatók ki! A különböző méretű, fajtájú magokat ne keverjük csíráztatáskor! Legyünk óvatosak a lenmag és a lucerna csírájával is!
Mik a csírák előnyei?
A csírák a bennük található, a fejlődő növény növekedéséhez szükséges tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, zsírsavak) gazdag tárházát nyújtják, ezeket koncentrált formában tartalmazzák. Táplálkozás-élettani előnyeik részben ebből származnak, illetve abból is, hogy a magvak áztatása, csíráztatása pozitív hatással van egyes tápanyagok emészthetőségére is, ezáltal azok hatékonyabb felszívódását, hasznosulását is lehetővé teszik. A csírákban található antioxidáns hatású, valamint a sejtburjánzást gátló anyagok előnyösek lehetnek a daganatos megbetegedések megelőzésében is. Már kialakult betegség esetén azonban nem helyettesítik a kemoterápiás szereket, gyógyszereket! Az orvosi kezelés mellett érdemes egyeztetni kezelőorvosunkkal, dietetikusunkkal is, hogy mely csírák és milyen mennyiségben javasoltak egyénileg.
Azt is figyelembe kell venni, hogy bár a csírák a kifejlett növényekhez képest koncentráltabb tápanyagtartalommal bírhatnak egységnyi adagban, azonban összességében mégis csak kisebb mennyiséget eszünk meg belőlük, így azért a végső tápérték mégsem teljesen egészében összemérhető a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel.
Mire figyeljünk?
Várandósoknak, 5 év alatti gyermekeknek, 60 év feletti felnőtteknek, az immunrendszer működését befolyásoló kezelésben részesülőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek a nyers csírák fogyasztása nem javasolt.
Ha csomagoltan veszünk csírát, vásárlás előtt ellenőrizzük a felhasználhatóság időtartalmát! A megvásárolt csírákat pedig a közvetlen fogyasztás előtt vizsgáljuk meg, hogy nincs-e rajtuk penészedésre utaló elváltozás, szín, nem változott-e meg a szaguk! Ellenkező esetben ne együk meg a csírákat!
Az általunk csíráztatott magvakat alapos öblítés, szárítás után fogyasszuk el, majd az így kezelt csírákat két-három napon belül használjuk is fel, addig hűtött körülmények között tároljuk!
Általánosságban a mértékletes fogyasztás itt is lényeges, napi kb. 30-50 grammnyi csíra javasolható, a túlzásokat ez esetben is érdemes kerülni.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2022.06.14.
(Források: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/20116.pdf; https://doktoriiskola.etk.pte.hu/public/upload/files/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/SzaboSz_magyar.pdf)
