Ehet-e káposztát, karfiolt egy pajzsmirigybeteg? Mik azok a goitrogének? Mire jó a jód? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mi a jód szerepe?
A jód a pajzsmirigyhormon alkotójaként a teljes anyagcsere szabályozásában részt vesz, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és közvetve hat a vérkeringésre is. Hiányában a pajzsmirigy megnagyobbodása, golyva következik be, amely a növekedés és a zsíranyagcsere zavarával jár együtt.
Az elégtelen jódfelvétel tünetei lehetnek például a fáradtság, a lassú reflexek, a lassú gondolkodás, a száraz bőr, a hallás romlása.
Miben van jód?
A táplálékaink jódtartalmát a talaj és a talajvíz jódszintje, állatok esetén a takarmány és az ivóvíz jódtartalma is meghatározza. A szervezetben a jód a táplálékok, illetve az ivóvíz útján gyorsan felszívódik. A jódhiányos területeken étrend-kiegészítők, ill. dúsított élelmiszerek, jódtartalmú ásványvíz, valamint a jódozott konyhasó formájában is szükséges lehet a jódpótlás. A jódban gazdag táplálékok közé a tengeri halak, kagylók, tenger gyümölcsei tartoznak. Ezeken kívül a tojássárgája, az alga, tengeri moszat, a kakaó, a tej és a tejtermékek is tartalmaznak jódot. A legkevesebb jód a gyümölcsökben található meg.
Mi a jód szerepe a pajzsmirigy működésében?
A jód fontos alapja a pajzsmirigy hormonjainak termeléséhez. A pajzsmirigy hormonok (trijód-tironin/T3 és tiroxin/T4) jódatomokat tartalmaznak, ezért a szervezetnek megfelelő mennyiségű jódra van szüksége a pajzsmirigy normál működéséhez.
Mik azok a goitrogének?
A goitrogéneknek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek azáltal gátolhatják a pajzsmirigy működését, hogy blokkolják a tiroid-peroxidáz (TPO) enzim működését, illetve csökkentik a jód felvételét a pajzsmirigy sejtjeiben. Mindkét folyamat a pajzsmirigyhormonok elégtelen termelődéséhez, ill. lecsökkent szintjéhez vezet.
A golyva általában akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy kompenzálja a pajzsmirigy hormonok elégtelen termelését, s emiatt megnagyobbodik.
A goitrogének számos élelmiszerben és növényi alapanyagban megtalálhatók, például a keresztesvirágú zöldségekben. Ilyenek a káposztafélék, mint a fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fodros kel, rukkola, paszternák, stb. Ezek a zöldségek tiocianátot és glükozinolátot tartalmaznak, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva zavarokat okozhatnak a pajzsmirigy működésében. A felsorolt növények mellett a szójában és a szójatermékekben (tofu, szójaszósz, szójatej) is találunk goitrogén anyagokat.
Kell-e félni a goitrogénektől?
A goitrogének általában csak nagy mennyiségben fogyasztva okoznak problémát, vagy ha valaki már pajzsmirigy-betegségben szenved, különösen pajzsmirigy-alulműködésben. Az egészséges pajzsmiriggyel élő embereknek nem kell aggódnia a goitrogének miatt, mivel a normál, vegyes étrendben található mennyiségük nem okoz jelentős hatást a pajzsmirigyre.
A goitrogén anyagok hőre érzékenyek, ezért pajzsmirigy-alulműködés esetén fontos, hogy csak hőkezelve (főzve, párolva) és a főzővizet elöntve kerüljenek felhasználásra.
A pajzsmirigy rendellenes működései, például autoimmun pajzsmirigybetegség, pajzsmirigy-alul- és -túlműködés esetén az endokrinológussal történő konzultációt követően dietetikussal egyeztessük az étrendet az egyéni egészségi állapotnak és szükségletek megfelelő optimális jódfelvétel biztosítása érdekében.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2023.11.27
Kapcsolódó olvasnivaló:
Források:
Tűű László, Erdélyi-Sipos Alíz: Pajzsmirigybetegségek dietoterápiája. Új DIÉTA XXX. 2021/2. szám
A keresztesvirágúak helye és szerepe az egészségmegőrző étrendben
