A szervezet optimális működéséhez vízre van szükség, de a túlzott folyadékfogyasztás súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Az elfogyasztott vizet a veséink választják ki. A vesék óránként kb. 0,8-1,0 liter vizet tudnak eltávolítani, a nagyon magas vízbevitel pedig felboríthatja a szervezet elektrolit-egyensúlyát.
Mi is az a vízmérgezés?
Véletlenül nehéz túl sok vizet inni, ezért ritkán fordul elő, hogy a napi optimális folyadékfogyasztás mellett valakinek vízmérgezése legyen. Ugyanakkor bizonyos betegségek, krónikus állapotok, sportesemények vagy intenzív edzés közbeni túlhidratálás eredményeként előfordulhat.
Ilyenkor a bevitt víz mértéke meghaladja a vese nátriumkiválasztó képességét. Ez a fennálló állapot hígíthatja az elektrolitokat, különösen a nátriumot a vérben. Ha a nátriumszint 135 mmol/l alá esik, akkor hiponatrémiáról beszélhetünk. Normál esetben a nátrium segít fenntartani a folyadékok egyensúlyát a sejteken belül és kívül. Ha a nátriumszint a túlzott vízfogyasztás miatt csökken, a folyadékok kívülről a sejtek belsejébe jutnak, és megduzzadnak. A krónikus vízmérgezés esetén (pl. krónikus vese-, szív- és érrendszeri betegség, mellékvese és pajzsmirigy okozta hormonváltozások esetén) a vér nátriumkoncentrációja fokozatosan csökken, és általában mérsékelt tüneteket okoz, ugyanakkor az akut esetekben (általában rosszul hidratáló sportolóknál, vagy kényszeres vízivóknál és egyes mentális betegségeknél) a nátriumszint hirtelen csökken le, ami súlyos tüneteket is kiválthat.
A vízmérgezés tünetei
A vízmérgezés első tünetei egészen átlagosak is lehetnek:
- fejfájás
- hányinger
- hányás
- álmosság
- izomgyengeség
Ha a túlzott mennyiségű víz fogyasztásának hatására az agy sejtjei is megduzzadnak, a koponyán belüli nyomás pedig megnő, akár súlyos tünetek is megjelenhetnek:
- görcsök
- emelkedett vérnyomás
- kettős látás
- zavartság
- tájékozódási zavar
- nehéz légzés
- nagyon súlyos esetekben a vízmérgezés rohamokat, agykárosodást, kómát és akár halált is okozhat.
Mennyi a túl sok?
Vízmérgezés (túlhidráltság) akkor fordul elő, ha egy személy több vizet iszik, mint amennyitől a veséje vizelettel képes megszabadulni. Ugyanakkor, nemcsak a víz mennyisége az egyetlen tényező – az idő is szerepet játszik. 2013-as tanulmányok szerint a vesék óránként legfeljebb 0,8-1,0 liter vizet tudnak eltávolítani. A hiponatrémia elkerülése érdekében fontos, hogy ne igyunk több vizet, mint amennyit képesek eltávolítani a veséink. Ugyanezen tanulmányok szerzői arról számolnak be, hogy a hiponatrémia tünetei akkor alakulhatnak ki, ha egy személy rövid időn belül 3-4 liter vizet iszik, bár konkrét időbecslést nem adnak.
Mennyi az optimális?
A szomjúságra hagyatkozás nem biztos, hogy mindenkinél működik, így ez alapján nem lehet meghatározni az ember napi folyadékigényét. A megfelelő mennyiség olyan tényezőktől függ, mint az életkor, a testtömeg, a fizikai aktivitás szintje, az éghajlat, a szoptatás stb.- de felnőttek esetében az átlagosan napi 2-2,5 liter fogyasztása a javasolt.
Fontos az egész napos egyenletes folyadékbevitel, és az egyszeri nagy mennyiségű fogyasztást érdemes elkerülni. Intenzív testedzés esetén a 8 dl/óra mennyiséget ne haladja meg az elfogyasztott folyadék mennyisége, és lehetőleg víz helyett elektrolitokkal dúsított sportitalt használjon a sportoló.
Összefoglalva azt javaslom, ha nem vesztünk jelentős mértékű folyadékot, akkor semmiképp se igyunk napi 5-6 liter vizet.
2023. 01. 06.
Forrás és további hasznos információk:
https://egeszsegvonal.gov.hu/v-w/1560-vizmergezes.html
