Napjainkban egyre nehezebbnek tűnik a bevásárlás és a megfelelő étrend összeállítása. Számos szempont egyidejű figyelembe vétele szükséges a jó döntéshez. Ezek egyike, hogy honnan származó nyersanyagokkal töltjük fel a kamrát, milyen alapanyagokból sütünk, főzünk.
Nap mint nap halljuk, hogy együnk elegendő, lehetőleg minimum 500 gramm zöldséget, gyümölcsöt naponta, s az étrendünk nagyobb részét tegyék ki a növényi eredetű táplálékok. Mindezek esetében akkor járunk el legjobban, ha az aktuális szezonnak megfelelő, ezáltal a lehető legfrissebb alapanyagokra esik a választásunk, s szem előtt tartjuk azt is, mekkora utat tett meg addig, míg az asztalunkra, tányérunkra kerül. A fenntarthatósági szempontok az egészségünknek is kedveznek, de ugyanígy az egyéni választásaink összeadódva szintén befolyással bírnak a tágabb környezetünkre is. Manapság, amikor a klímaváltozás már nem csak a távoli jövő lehetősége, hanem a mindannyiunkra ható valóság, akkor még inkább fontos lehet, hogy olyan beszerzési forrásokat keressünk, amik mindkét irányban pozitívan hatnak.
Nem könnyű a mindennapok során megoldani például azt, hogy pontosan ismerjük a megvásárolt zöldségek, gyümölcsök, gabonák, magvak eredetét, de már azzal is sokat tehetünk, ha döntően vagy egyre többször olyan helyről vásárolunk, ahol erre is van mód. A felgyorsult világunkban extrán tudatosnak kell lenni, hogy például ne mindig a szuper-, hipermarketek pultjáról válogassunk. Ámbár ott is egyre könnyebb olyan terméket találni, amelyek nem import vagy nagyüzemi termelésből származnak.
Íme néhány lehetséges érv, ami a mérleget a kisebb méretű gazdaságok, farmok, őstermelők oldalára billenti.
Az egyszerűség kedvéért jelen esetben a növényi eredetű alapanyagokra helyezzük a hangsúlyt.
Szezonális termékek előnyben
A kistermelők, őstermelők esetében valóban biztosított a szezonalitás, mivel idény jelleggel csak azokat a (nevezzük így) termékeket tudjuk elérni, amelyek aktuálisan megteremnek. Ez a kör is bővül idővel, mert például már beszerezhetünk hazai citromot is, ami korábban valóban egzotikumnak és tájidegennek számított.
A kevésbé feldolgozott alapanyagok kedvezőbb tápértéke
Azzal, hogy ha nem feldolgozott alapanyagokat vásárolunk, legalább az esetek nagyobb részében, elkerüljük például a felesleges csomagolóanyagokat, nem kell aggódnunk a tartósítószerek miatt (bár ezek miatt amúgy sem kellene, mivel többszörösen bevizsgált anyagokról van szó), s kedvezőbb lehet a friss, nyers termék tápértéke is. Természetesen sok múlik a tárolási, szállítási veszteségen is.
Rövidebb szállítási útvonal, kevesebb üzemanyag és kipufogógáz
Abban az esetben, ha helyi, vagyis a közelben található termelő áruit vásároljuk, jelentősen csökkenthető a szállítás ökológiai terhe. Ez tovább minimalizálható, ha például egyszerre nagyobb tételben vásárolunk vagy csatlakozunk egy bevásárlói közösséghez.
Hazai munkahelyek támogatása
Gazdasági okokból is előnyös lehet, ha a helyi termelőktől szerezzük be az árut, mivel ezzel támogatjuk a működésüket, ami munkahelyeket is teremt, ill. segíti azok megtartását.
Emberi kapcsolatok erősítése
Bár időnként talán lassabbnak, bonyolultabbnak tűnhet a helyi termelőktől való vásárlás, rendelés, de például azáltal, hogy a piacokon vagy az átvételi pontokon találkozhatunk magukkal a gazdákkal, őket megismerve egy bizalmi kapcsolatot is kialakíthatunk. Erre nagy szükségünk van a mai jellemzően, online megélt világunkban is.
Ha még nem tettük és megtehetjük, keressük meg a helyi termelői piacot, és/vagy csatlakozzunk valamely helyi dobozrendszerhez, bevásárló közösséghez!
A témát még folytatjuk, amikor is a társadalmi, környezeti szempontokat vesszük figyelembe.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2024.01.19.
Kapcsolódó olvasnivalók:
Források:
https://portal.nebih.gov.hu/-/az-ostermeloi-ertekesites-aktualis-szabalyai
