A probiotikumokról valószínűleg mindannyian hallottunk már, és a szó hallatára elsőre talán inkább egy gyógyszertárban kapható termékre asszociálunk, mint valamilyen alapanyagra, élelmiszerre. Érdemes azonban tudni, hogy több olyan élelmiszer is van, amely probiotikumokat tartalmaz, és a hétköznapi étrendünkbe is beilleszthető.
Mik a probiotikumok?
Bélflóránk összetétele, egyedisége, ennek hatása egészségünkre egy nagyon aktuális kutatási téma. Eddig is tudtuk, hogy kiemelkedően fontos szerepe van pl. az immunvédekezésben, de sokrétű szerepének feltárása további alapot adhat az emberi szervezet működése, az egészségünk hosszú távú megőrzése szempontjából.
Valószínűleg azzal is mindannyian tisztában vagyunk, hogy a bélcsatornánkban számos baktérium él, amelyek nagy része szimbiózisban él az emberi szervezettel, azaz együttélésük mindenki számára előnyökkel bír.
A probiotikumok olyan mikroorganizmusok (baktériumok, élesztőgombák), amelyek jó hatással vannak az emberi szervezet működésére. A táplálkozás során elfogyasztva, az emésztőrendszeren keresztül haladva elsősorban a vastagbélben fejtik ki pozitív hatásukat. Elengedhetetlenül fontosak az egészséges bélflóra, és így az emésztőrendszer egészsége, valamint az immunrendszer fenntartásában, emellett alkalmasak arra, hogy a szervezetünk számára káros hatású baktériumokat a bélflórából kiszorítsák, és csökkenthetik egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A probiotikumok segíthetik szervezetünk regenerációját például antibiotikumos kezelések során, enyhíthetik a laktózintolerancia, az irritábilisbél-szindróma, a gyulladásos bélbetegségek tüneteit, szerepet játszhatnak a koleszterinszint alacsonyabb szinten tartásában.
Természetes probiotikum források
Természetes probiotikumforrásaink az élő kultúrákat tartalmazó tejtermékek, pl. joghurt, kefir, amely termékek sok helyen elérhetőek már laktózmentes változatban is. Növényi eredetű élelmiszerek közül figyelmet érdemel a savanyú káposzta, a kovászos uborka, az utóbbi időben nagy népszerűségre szert tett egyéb fermentált zöldségkészítmények, különlegességként a kimchi, a misopaszta, a kombucha, a tempeh.
A probiotikum kifejezés mellett gyakran találkozhatunk a prebiotikum kifejezéssel is. Ahogy a két szóból is kisejlik, a pro- és prebiotikumok működése összefügg egymással. A prebiotikumok azonban nem mikroorganizmusok, hanem olyan anyagok, élelmi rost típusú szénhidrátok, amelyek a probiotikumok működését segítik. Nem minden élelmi rost prebiotikum, ezek fontos jellemzője, hogy emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe. A prebiotikumokat is biztosíthatjuk a táplálkozáson keresztül, érdemi forrásaink pl. a csicsóka, a zabpehely, a banán, a fokhagyma, a cikória, hagymafélék, spárga, cékla, édeskömény, kelkáposzta, csicseriborsó, lencse, szójabab, alma, kesudió.
Ha odafigyelünk arra, hogy étrendünkben rendszeresen szerepeljenek mind pre-, mint probiotikumok, illetve ezek kombinációi (pl. joghurtos banánturmix), akkor biztosak lehetünk benne, hogy sokat teszünk a mikrobiomunk egészségéért.
2022.04.18.
(Forrás: Dietary Fibre and natural prebiotics for gut health: FAQs)
