ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA – JÚNIUS 8.

1997-ben, az ENSZ Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcsértekezletén merült fel először annak az ötlete, hogy érdemes lenne június 8-át a tengerek és óceánok fontosságára való felhívásnak szentelni. Ezen a napon, ahogy az összes többin is, tudatosítani kell magunkban, hogy akkor is van ráhatásunk ezeknek a hatalmas méretű vizeknek a tisztaságára, ha messze lakunk tőlük. Hiszen nem mindegy az sem, hogy az onnan származó táplálékaink milyen minőségűek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei, 2022-es óceánok világnapján a Revitalizáció: Kollektív fellépés az óceánért (#RevitalizeTheOcean) témát emelte ki. Az óceán összeköt, fenntart és támogat mindannyiunkat. A jelenlegi viszonyok között azonban az egészsége fordulóponthoz érkezett, és minden tőle függő élőlény jólléte is. Amint az elmúlt évek megmutatták nekünk, együtt kell dolgoznunk, hogy új egyensúlyt teremtsünk az óceánnal. A mai napon világszerte különféle események hirdetik ennek fontosságát.

Frutti di mare, avagy a tenger gyümölcsei

Ha már az óceánt említjük, akkor nem hagyhatjuk ki a tenger gyümölcseit, vagy köznyelvi kifejezéssel a tengeri herkentyűket sem. Ezeket két nagyobb csoportra oszthatjuk, ide tartoznak a rákok és a puhatestűek (pl. kagyló, polip, tintahal). Előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságai közé a jelentős fehérje-, kedvező zsírsavösszetételű zsírtartalma sorolható, és emellett ásványi anyagokban (szelénben, jódban, magnéziumban, kalciumban) és B-vitaminokban is dúsak. Fogyasztásuk színesíti, változatossá teszi az étrendünket, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy kihalászásuk és szállításuk energia- és egyéb költségei miatt fenntarthatósági szempontból hazánkban nem ezek tartoznak az elsőként választandó fehérjeforrások közé.

Mire figyeljünk?

Legyünk körültekintőek, hol és honnan származó, milyen módon elkészített kagylót, rákot, polipot eszünk, mivel élelmiszer-higiéniai szempontból kiemelt kockázati csoportba tartozó táplálékokról van szó. Kagyló esetében például csak a csukott héjúakat használjuk fel az otthoni ételkészítéshez. Azokat, amelyek nem nyíltak ki, ne is próbáljuk szétfeszegetni, mert azok sajnos már nem ehetők.
Mivel a tenger gyümölcsei higanyt és más nehézfémeket is felhalmozhatnak a szervezetükben, várandós nők számára nem, vagy csak ritkán, óvatosan, kis mennyiségben javasoltak. Nyersen semmiképpen sem, ahogy a halak sem.
Nagy víztartalmuk miatt könnyen romlandó árunak számítanak, így a vásárlást követően ügyeljünk a hűtött tárolásra. A fagyasztott termékeket a hűtőben és ne a konyhapulton olvasszuk ki!
Azok, akik a halakra allergiásak, nagy valószínűséggel a tengeri herkentyűkre is igen erősen reagálnak. Számukra ezek is a kerülendő listára kerülnek.

Hogyan védhetjük az óceánokat?

Csökkentsük a felesleges hulladékok mennyiségét! Bár nincs a szomszédunkban sem tenger, sem óceán, a folyóvizek szennyezése útján is eljuthatnak a rosszul kezelt vagy felelőtlenül eldobált hulladékokból szennyező anyagok a nagyobb vizeinkbe is.
Olyan halat és tenger gyümölcseit vásároljunk, amelyek fenntartható forrásból származnak! Halak, halkészítmények esetében az MSC (Marine Stewardship Council) minősítést keressük a csomagoláson, illetve ezt a szöveget: „Ez a tengeri hal megfelel az MSC globális fenntarthatósági szabványának.”!
Ha nyaralni megyünk, ne vásároljunk olyan szuveníreket, amelyek az óceánban élő állatokból származnak (pl. korallt, cápafogat), vagy vélhetően károsították az ott lakó élőlények természetes életterét, életminőségét!

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2022.06.08.

Kapcsolódó olvasnivalók: