Ötletek a húsvéti menütervezéshez

A húsvétot megelőző, várakozásokkal teli héten már csak pár nap van hátra a 40 napos böjtből. A vallási és népi hagyomány egyaránt számos javaslattal segíti ezt az időszakot, hogy mikor mi kerüljön a tányérra.

A húsvéti asztal talán házról házra kicsit másképpen fest, bár akadnak visszatérő elemei a menünek, függetlenül attól, hogy valaki vallási alapon vagy attól függetlenül állítja össze az alkotóit. A tojás, sonka, torma, retek és a kalács vélhetően a legtöbb esetben előkerül. De melyik mikor kerül sorra?

Melyik nap mit illik enni ilyenkor?

Nagycsütörtökön, avagy zöld csütörtökön a zöld leveses főzeléknövények kerülnek előtérbe, elsősorban a spenót (más néven paraj). A most már frissen is beszerezhető levelekből nemcsak főzeléket, de krémlevest, pestót, mártást is készíthetünk.

Nagypénteken a felnőtt, 18-60 éves hívek a keresztény hagyományok szerint csak háromszor étkezhetnek, és csak egyszer lakhatnak jól, s nem ehetnek húst. Tojás és hal viszont kerülhet az asztalra. Persze a tojással ilyenkor érdemes mértékletesnek lenni, hiszen az elkövetkező napokban szinte a tojásé lesz majd a főszerep. A kellő mennyiségű fehérjét a sült vagy főtt hal mellett például a túró is biztosíthatja.

Alternatív megoldásként a megfelelően összeválogatott, növényi eredetű fehérjeforrások is alkalmasak lehetnek például ebédre vagy vacsorára. Így például a bab vagy lencse kombinálható valamilyen gabonafélével és olajos maggal.

Nagyszombaton estig még tart a húsmentesség, de már megkezdődik a sonkafőzés és előkerülhet a kalács. Utóbbi készülhet hagyományos recept szerint is, de ma már cukor-, gluténmentes, teljes kiőrlésű változatban sem ritka, kinek-kinek ízlése és egyéni étrendje szerint.

A vacsorához már ehetünk egy keveset a húsvéti sonkából, amit főtt tojás, és a szezonnak megfelelő friss, nyers zöldségek (pl. retek, újhagyma, saláta) társaságában fogyaszthatunk el.

Húsvét vasárnap a sonka mellett szokás még bárányból készült ételeket is fogyasztani rántva, leves, báránypörkölt vagy -paprikás formájában.

Húsvét hétfőn a locsolókat már a várva várt húsvéti hidegtállal is megkínálhatjuk. Így most már a sonka, tojás, retek, torma, a sós vagy édes tésztájú kalács összképe színesítheti a tányért. Törekedjünk ekkor is arra, hogy zömmel zöldségek, növényi alapanyagok alkossák a tányér felét, vagyis az OKOSTÁNYÉR elveit még az ünnepi menü során is érdemes követni. Friss, tavaszi saláta és/vagy savanyúság mindig legyen az asztalon a sonka és a húsételek köreteként!

Szomjoltásra a legjobb a víz vagy az édesítetlen tea, a gyümölcslevek, -italok inkább csak változatosabbá teszik a napi folyadékmennyiséget. Az alkohollal bánjunk mértékletesen, akkor is, ha a locsolóknak, vendégeknek kínáljuk, s akkor is, ha magunk fogyasztjuk!

Maradékmentő tippek

A húsvétról megmaradt sonka később húskrémhez, rakott és tésztaételekhez is felhasználhatjuk

A főtt tojásból tojáskrém, rakott burgonya, tojásos saláta, tojásleves is készülhet a maradékból.

A kalács, még ha idő közben meg is száradt, tejbe áztatva még megpuhítható, máglyarakáshoz, kalácsfelfújthoz is jó alapot képezhet.

A böjt megtörése

Ha bár a keresztény egyház nem ír elő szigorú, betarthatatlan, jelentős lemondásokat a böjt kapcsán, ha valaki önszántából komolyabban vette a böjtölést, annak érdemes néhány napot arra szánnia, hogy a szervezetét visszaszoktassa a normál, vegyes, változatos étrendhez. A böjt során elhagyott táplálékokat fokozatosan vezessük vissza, abban az esetben, ha azok lényeges, kihagyhatatlan elemei a kiegyensúlyozott étrendnek.

Ha valamely szokás, amit a böjt során vettünk fel, továbbra is hasznos, például a több zöldség fogyasztása, üdítő helyett víz fogyasztása, a mértékletes adagok, a rendszeres testmozgás, azt természetesen érdemes megtartani húsvét után is.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2023.04.03

Kapcsolódó olvasnivalók: