Az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik valamilyen táplálék-összetevőre allergiásak vagy intoleránsak. Ennek a trendnek köszönhetően a kereskedelmi forgalomban kapható, az adott allergéntől mentes termékek kínálata is megnőtt. Ahogyan a diagnózist szolgáló szűrőtesztekből is egyre többel találkozhatunk.
Mielőtt választ keresnénk arra a kérdésre, hogy melyik teszt mire való és mikor érdemes elvégeztetni, ismételjük át, hogy mit is értünk pontosan táplálékallergia és -intolerancia alatt.
Táplálékallergiának a szervezet egy/vagy több allergén által kiváltott specifikus, reprodukálható (minden esetben kis mennyiségű allergén esetén is megjelenő), kóros (IgE-mediált és nem IgE-mediált) immunreakcióját értjük, változatos, általános tünetei azonnal, vagy 24-48 órán belül jelentkeznek.
A táplálékintolerancia esetén szintén ismétlődő, nem várt tünetek jelentkeznek, de nincs immunreakció a hátterében. Az alapvető különbség tehát a két állapot között, hogy táplálékallergia esetén a szervezet immunológiai mechanizmussal (antitestek vagy sejtek által közvetített reakcióval) reagál az idegen antigénekre, addig táplálékintolerancia esetében nem történik immunológiai folyamat, a szervezetünk nem termel ellenanyagokat.
Hogyan diagnosztizálják a táplálékallergiát?
Abban az esetben, ha arra gyanakszunk, hogy valamely táplálékösszetevőre (pl. szója-, tehéntej-, tojásfehérjére) allergiásak vagyunk, akkor öndiagnózis és az interneten rendelhető tesztek elvégzése helyett forduljunk allergológushoz! A pontos kivizsgálásnak több eleme is van. Ezek együttese segít a végleges diagnózis eldöntésében. Amikor ez megvan, akkor dietetikus segítségével tudjuk összeállítani az adott allergén(ek)től mentes étrendet, biztosítva, hogy a kiesett nyersanyagok által az azokban található tápanyagok pótlásáról is gondoskodjunk.
A táplálékallergia szűrésére több módszer szolgál.
- Az első lépés a táplálkozási anamnézis felvétele, amelyet a részletes táplálkozási-tüneti napló egészít ki. Ebben nem csak azt vezetjük néhány napon át, hogy mit, mikor, milyen formában, milyen mennyiségben és hol ettünk, ittunk, hanem azt is, hogy ezekkel összefüggésben mikor és milyen tüneteink alakultak ki.
- Az orvos által előírt klinikai laborvizsgálatok a vérben található allergénspecifikus immunoglobulinok (IgE) kimutatását célozzák meg.
- Ezen kívül a bőrtesztek is a leggyakrabban használt módszerek közé tartoznak.
- Az úgy nevezett provokációs próbák is igen hatékonyak. Ezek közül kiemelendő a kettős vak, placebo-kontrollált próba (DBPCFC, Double Blinde Placebo Controll Food Challenge), amelyet szakember felügyelete mellett szükséges elvégezni (ilyenkor sem a szakember, sem a kliens nem tudja, hogy milyen allergénnel történt a provokáció, így külső tényezők nem tudják befolyásolni a teszt eredményét).
- A provokációs próba elvégzéséhez egy kereső (vagy diagnosztikus) étrend is szükséges lehet. Ennek a célja, hogy tünetmentessé váljon a páciens ahhoz, hogy a provokációs próba elvégezhető legyen. Mindezen, hosszabb és a kliens türelmét, együttműködését igénylő próbák eredményeit összegezve lehet eldönteni, hogy milyen táplálékallergén(ek)re allergiás vagy érzékeny az illető.
Melyik tesztet ne válasszuk, ha táplálékintoleranciára gyanakszunk?
Számos esetben előfordul, hogy az érintettek saját indíttatásból végeztetnek el olyan, több allergénre fókuszáló táplálékintolerancia-tesztet, amelynek eredményei láttán kétségbe esnek, hogy ezek után vajon mit is ehetnek, mert alig marad valami, amit a teszt ne hozott volna ki problémásnak. A gond itt azzal van, hogy az európai és amerikai szakmai társaságok szakmaiállásfoglalásai alapján az IgG/IgG4 tesztek nem standardizáltak, nem validáltak egyetlen betegség kimutatására sem, nincsen klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nemimmunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában.
A dietetikusi gyakorlatban az IgG/IgG4 tesztek eredményei általában helytelen, sokszor extrém táplálkozási mintázatra (pl. valamely nyersanyagcsoport túlzott fogyasztására), attitűdre engednek következtetni. Ezen helytelen, túlzó szokások korrigálása dietetikusi tanácsadással a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra való áttérést előtérbe helyezve javítja az egyén tüneteit, közérzetét. Emellett szükséges a tünetek hátterét orvosi kivizsgálások révén is szükséges tisztázni.
A specifikus IgG4 antitest szint azt mutatja meg ezeknél a teszteknél, hogy az atópiás (allergiás túlérzékenységben szenvedő) egyén rendszeresen, nagy dózisban találkozik az immunrendszer által idegennek felismert táplálékfehérjével, és nem azt, hogy allergiás rá.
Sok téves és felesleges diéta lehetne elkerülhető, ha nem IgG4 tesztekkel, hanem több rétű, a fent említett módszerekkel (pl. kettős vak próba, eliminációs diéta, táplálékprovokáció, stb.) kivitelezett orvosi kivizsgálás keretében történne a diagnosztizálás, majd ezt követné a személyre szabott dietetikai konzultáció.
Konkrét, orvosilag igazolt diagnózis hiányában, pusztán csak az IgG tesztekre alapozva felesleges és akár tápanyaghiányos állapotokhoz és kóros evési szokásokhoz is vezethet egy rosszul kivitelezett, egyoldalú diéta követése.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2022.08.23.
(Források: A Magyar Dietetikusok Országos Szövetség Tudományos Bizottság véleménye az IGg/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán; https://senior.mibolmennyitegyek.hu/cikkek/63; http://www.taplalekallergia.hu; https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2018/10/taplalkozasi_akademia_hirlevel_2018_10_taplalekallergia_181025.pdf)
